„József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből.”
Máté 1:20-21

Előfordul, hogy Isten irracionális üzenetet küld az övéinek. Váratlan, meglepő felhívás, különös, szinte megütköztető élethelyzetek, ismeretlen utak, emberi aggyal nem könnyen befogadható jövőképek. Itt van József, aki teherbe esett menyasszonyát nem elhagyja, hanem egy különös álom, látás, vagy „érintés” után hittel feleségül veszi és engedelmeskedik az Úrnak, mert bízik Isten ígéretében.

Ha visszább tekintünk, ott van Abrám, aki feladva kényelmes életét egy irracionális érintés után kivonul a civilizációból és elindul egy új küldetésbe… Mózes az akkori világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkező országban visz irracionális hírt a fáraónak, engedelmeskedve Istennek… vagy Nehémiás feladva jó állását új – szinte lehetetlen – projekt megvalósításába kezd és Isten eszközévé válik… vagy egy egyszerű özvegyasszony, aki odaadja utolsó falat ennivalóját Isten emberének felszólítására átélheti, amint az Úr megsokszorozza azt… 

Sorolhatnánk tovább a történeteket. Isten nem az általunk láthatóból indul ki nagy tervei formálásakor. Érintése nyomán időnként kinyílik egy ablak előttünk, amin keresztül betekinthetünk a szemeink által látott valóságból abba a dimenzióba, ahol Ő működik, bölcs terveit érleli és távlatokat fog át. József betekintett az ablakon, és elhitte, hogy amit odaát lát az igazabb igazság annál, mint amit ezidáig megélt. Az ablakon betekintve más értelmet nyertek a történések és személyes drámája reményteljes küldetéssé változott.

Nagyszerű látni Isten tervének a kibontakozását és szemlélni azt, hogy sok esetben hasonlóan jár el. Hogy miért cselekszik így? Talán azért, hogy egyértelmű és mással össze ne téveszthető legyen ezekben a helyzetekben az Ő nagysága és dicsősége. Hogy ne lehessen összekeverni az Ő kezének munkáját azzal, amit az ember el tud végezni, vagy el tud érni.

József háttérbe helyezte azt, amit a szemével lát, és előtérbe helyezte azt, amit az Úr akar láttatni vele. Igent mondott az Ő tervére és nemet mondott ezzel ellentétes saját szándékára. Igent mondott arra, hogy Istennek megfeleljen és nemet mondott arra, hogy a környezetében élő emberek elvárásainak megfeleljen. 

Előfordul, hogy szembe kerül egymással földi látásunk és az a mennyei látás, amit Isten szeretne megmutatni. Erre a „látásra” a mindennapi életben, a Menedék szolgálatban is szükségünk van: az Ő szemével, a hit szemével tekinteni nehéz, kusza élethelyzetekre és segítséget kérő emberekre.

Bízz benne, ha beavat az Ő munkájába, mert nagyszerű utakat járhatunk végig és mindezekben átélhetjük: „Velünk az Isten”.

Liptai Gábor
ügyvezető